Az orvos üzeni: a koronavírusról

A COVID-19 vírussal szemben még a gyógynövények is tehetetlenek. Vírusölő gyógynövények (citromfű, orbáncfű, diólevél) hasznosak lehetnek megelőzésre, hatásmechanizmusukat azonban nem ismerjük. A citromfű, orbáncfű fogyasztását egyébként stresszoldásra is jó szívvel ajánlom. Dr. Vértesi Gabriella pedig összefoglalja mindazt, amit a koronavírusról tudnunk kell.

Lopes-Szabó Zsuzsa


A koronavírusról

Ma, a megváltozott, bezárt világban még többen fordulnak az internethez, hogy tájékozódjanak a jelenlegi járványról, mindenféle tekintetben. Segíteni szeretnék az információhalmazból összefoglalni azokat az ismereteket, mely megkönnyítik a helyzet megértését, értelmezését, támpontot nyújtanak az eligazodáshoz az információdömpingben, és segítik megfogalmazni a teendőinket. Összefoglaltam, amit fontosnak tartok ahhoz, hogy kitisztuljon a kép.

A koronavírusok

A koronavírusok egy egész alcsaládot alkotnak a Coronaviridae nagy víruscsaládon belül. Közös jellemzőjük, hogy felszínükön tüskék találhatók, így ezek a vírusok az elektronmikroszkópos képen napkoronghoz vagy koszorúhoz, koronához hasonlítanak. Ezek a kitüremkedő, tüskeszerű képződmények a vírus felszínén nagyon változatos szerkezetűek, ha közelebbről vizsgáljuk őket, és ez a különbség határozza meg, hogy melyik koronavírus melyik gazdaszervezetet tudja megfertőzni. A koronavírusok madarakat és emlősöket fertőznek többnyire, az általuk okozott betegségek általában enyhe lefolyásúak, vannak azonban igen súlyos tüneteket okozó, életet veszélyeztető variánsaik is. Az emberi koronavírusok hét fajtája ismeretes, melyek közül 3 igen súlyos, gyakran halállal végződő betegséget is okozhat. Az első 4 fajta enyhe légúti, megfázásos tüneteket okoz szerte a világban, főleg gyermekek és idősek körében. Folyamatosan jelen vannak a környezetben és a légúti, megfázásos betegségek jelentős hányadáért felelősek.
Az utóbbi években súlyos légúti tüneteket, járványos betegséget okozó koronavírusok tűntek fel, melyek ellen nem alakult ki korábban védettség, így rendkívül hatékony lehet a terjedésük.

  • SARS-CoV—A 2003-ban kitört járványban a vírus súlyos légúti tüneteket, tüdőgyulladást okozott. A járvány Kínából indult, több mint 8 ezren betegedtek meg és a halálozás 10% körüli volt. Vadon élő kis emlősállatokról terjedt emberre.
  • MERS-CoV – A Közel-Keletről induló járvány 2012-ben zajlott, légúti, gyomor- és bélpanaszokat okozott. Szaúd-Arábiában közel 300 ember halálát okozta és szórványosan a világ egyéb helyein is felbukkant. Denevérekben és tevékben mutatták ki előfordulásukat.
  • A SARS-CoV2 2019 végén megjelenő új koronavírus, mely a jelenlegi járványért felelős. Az általa okozott világjárvány a COVID-19 pandémia.
    Eredetileg denevérekben fellelhető vírus, mely genetikai módosuláson átmenve képessé vált az ember megfertőzésére. Nem tudni jelenleg, hogy a denevérekről közvetlen úton vagy egyéb köztes gazdán keresztül történt-e a fertőzés. A SARS-CoV2 vírus által okozott járvány a kínai Vuhan városból indult. Ez a vírus mintegy a SARS-CoV testvére (2003-as járvány), de sokkal erősebb az emberi sejtekhez való kötődési képessége, és ezért sokkal fertőzőbb.

Mi a járvány?

Egy olyan egészségügyi helyzet, amikor egy adott fertőző betegség egy adott területen az átlagosnál sokkal több embert betegít meg. A járvány mértékét az fogja meghatározni, hogy az adott betegségnek mennyi a lappangási ideje, milyen a terjedési sebessége (milyen a fertőzőképessége) és kezelhetősége (gyógyítható-e, hogyan lehet kezelni) és milyen hatékony intézkedéseket foganatosítottak a megfékezésére.
A betegség tovább terjedésének megakadályozására (megelőzésre) alkalmazzák a karanténba helyezést. A karantént (eredetileg egy olasz kifejezésből származik: quaranta giorni = 40 nap) már a 14. században alkalmazták járványügyi célból Velencében. Velence fontos kereskedelmi központ volt és 40 napig nem köthetett ki hajó, hanem Velencén kívül vesztegelt, amíg ki nem derült, hogy van-e fertőző beteg a hajón. Ez a járványügyi intézkedés, mármint a megelőzésre használt elkülönítés a későbbi nagy járványok (nagy pestisjárvány, spanyolnátha) bevett intézkedése és leghatékonyabb fékező módszere volt, ami ma is a járványtan alapvető módszere.

Mi a pandémia?

Olyan fertőző betegség okozta járvány, amely igen nagy területen (pl. több kontinensen) levő populációt fertőz meg. A jelenlegi járvány szinte az egész világot érinti, gyakorlatilag minden kontinensen, nagyon sok országban jelen van.

A jelenlegi járványért felelős koronavírus által okozott megbetegedés (COVID-19).
A SARS-CoV-2 vírus által okozott megbetegedésre jellemző, hogy döntően légúti, vírusfertőzés tüneteit mutatja és a betegek 80%-ánál enyhe vagy mérsékelt tüneteket okoz és ezek a betegek szövődmény nélkül meggyógyulnak.
Akkor mi a probléma ezzel a megbetegedéssel?
Az egyik probléma, hogy a betegek 20%-ban súlyos tüneteket mutatnak, és ebben a csoportban nagy a halálozási arány. Az ebbe a csoportba tartozó betegek főleg időskorúak, akiknek koruknál fogva gyengült az immunrendszere, kevésbé hatékony védekezéssel bírnak, és ebben a betegcsoportban jellemzőek a társult betegségek, mint magas vérnyomás, cukorbetegség, szívproblémák.

Vegyük végig, hogy mik a tünetek a különböző csoportokban.

  • Tüneteket nem mutató, de fertőzött (COVID pozitív) egyének
    Teljesen jól vannak, nincs betegségi tünetük, ugyanakkor fertőznek, de ennek nincsenek tudatában, mivel nincsenek tüneteik. Rendkívül veszélyes a járvány terjedése szempontjából ez a csoport.
  • Enyhe, főleg felső légúti tüneteket mutató csoport
    Speciális tünet ebben a csoportban, hogy átmenetileg, a vírusfertőzés lezajlásának ideje alatt a beteg elveszti íz- és szaglóérzékelését, vagyis nem érzi az ízeket és a szagokat.
    Fáradékonyság, hőemelkedés, láz. Lehet torokfájás, de ez nem annyira jellemző, mint egyéb légúti vírusfertőzésekben. Nem jellemző az orrfolyás sem.
    Van olyan beteg, akinél hasmenés, émelygés, hányás lehet a vezető tünet.
    Hasfájás a rekeszizom területén. Mellkasfeszülés, szívdobogás érzés.
  • Kifejezettebb tüneteket, vírusfertőzés tipikus tüneteit mutató egyének
    Enyhe tünetekkel kezdődhet, majd 38 °C feletti láz, több napon át. Gyengeség, végtagfájdalom. Száraz köhögés, amire jellemző, hogy nincs köpet. (Általában egyéb légúti vírusfertőzésekkor a köhögés váladék felköhögésével jár.) Ebben a betegségcsoportban kialakulhat tüdőgyulladás, de ez nem torkollik légzési elégtelenségbe. Légzési nehezítettség lehet a tüdőgyulladás velejárója. Itt a betegséget legyőzi az immunrendszer és a beteg meggyógyul. Azonban ezeknek a betegeknek egy része kórházi kezelésre szorul, oxigént igényel.
    Sürgősségi ellátást igényel: nehézlégzés, állandósuló mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés, zavartság, nehezen ébreszthető beteg, kékes ajak vagy arc.
    Azoknál, akiknél súlyos légzési elégtelenség alakul ki, a lélegeztetés szükségessége általában a tünetek megjelenésétől számított 8. napon következik be típusosan.
  • Súlyos tüdőgyulladás, mely légzési elégtelenségbe fordul
    A betegség az előzőhöz hasonlóan kezdődik, néhány napig, akár egy hétig is lehetnek enyhébb tünetek, majd láz, száraz köhögés, gyengeség, végtagfájdalom. A láz tartós marad, a köhögés fokozódik, gyors állapotromlás, légszomj, kifejezett légzési nehezítettség jelentkezik.
    A tüdőgyulladás kétoldali, a tüdő nem tudja ellátni funkcióját, a légcserét, ezért a betegeknek egyre nagyobb az oxigénigénye. A fertőzöttek kb. 5-7%-a kerül olyan kritikus állapotba, hogy lélegeztetőgépre kell tenni ezeket őket ahhoz, hogy szervezetük megkapja a szükséges oxigént. Sajnos az oxigénhiány csak az egyik probléma, a kóroktanból látjuk, hogy a felfokozott gyulladásos válaszreakció az, ami végső soron a beteg halálához vezet. (A folyamat kóroktana a következő: A vírus a tüdő légzőfelületének sejtjeiben szaporodik, elpusztítja ezeket a sejteket. A sejtpusztulásra a szervezet gyulladásos válasszal reagál, ami újabb sejtpusztuláshoz vezet, ezáltal a légzőfelület jelentősen beszűkül, megszűnik, elpusztul. A folyamat továbbterjed a tüdő szövetközti terére, ahol a kiserek vannak, amik bevonódnak a folyamatba és a működésük nehezítetté válik. Ez a bennük levő nyomás emelkedésével áttevődik a szívre és összeomlik a keringés.)
    Azok a betegek, akiknek egyéb szervi funkciói (szívbetegség, cukorbetegség, daganatos betegségek, immunbetegségek miatt) nem kielégítőek ahhoz, hogy átvészeljék a szervezetre nehezedő tehertételt, sok esetben nem tudnak megbirkózni a fertőzéssel.

Ez utóbbi két csoportba tartoznak a súlyos betegek, ők az összes fertőzött kb. 20%-át teszik ki. Az utolsó csoport adja a betegség halálos áldozatait, ez az összes fertőzött kb. 6%-a.
A másik probléma, hogy hosszú a lappangási idő, mai ismereteink szerint a tünetmentes fertőzöttek is fertőznek, nemcsak azok, akiknél tünetek jelentkeznek. Ez a csoportos és tömeges terjedésnek nagyon kedvez.
A COVID-19 kezdete előtt a vírus által okozott betegség és maga a vírus sem volt ismert, ezért a járvánnyal kapcsolatos információk fokozatosan bővülnek, és nem álltak rendelkezésre a legelején. Ezért nagyon nehéz volt meghatározni az intézkedési tervek mértékét és hogyanját.

A COVID-19 betegség terjedése. Hogyan fertőződünk meg?

Legvalószínűbben a következő módon fertőződhetünk meg.
Mivel a vírus cseppfertőzéssel terjed, az egyik lehetőség, hogy a fertőző személy tüsszentés, köhögés vagy akár beszéd közben (kilégzés alatt) kis cseppek formájában a légúti váladékkal a környezetbe juttatja a vírust. Ezzel a légúti váladékkal közvetlenül fertőződhetünk, ha közel vagyunk az illetőhöz. A légúti váladék ilyen módon 2-3 méterre is eljuthat.
A másik lehetőség, hogy ezek a légúti cseppek, melyek vírusokat tartalmaznak, megtapadnak tárgyakon, felületeken (pl. kilincs), a tárgyakat kezünkkel érintjük, a kézzel az arcunkhoz, szemünkhöz, orrunkhoz érünk, és ezáltal fertőződünk.
A koronavírus a széklettel is fertőz.
A vírusok a különböző felületeken akár 72 óráig is életképesek.
A vírussal fertőzött személy a tünetek megjelenése utáni 3 napban a legfertőzőképesebb, de sajnos a vírus terjesztésére a tünetek megjelenése előtt is, vagyis a lappangási szakban és a betegség későbbi szakaszában is ugyanúgy lehet esély.
Úgy gondolják, hogy egy vírushordozó személy legalább 3 másikat biztosan megfertőz, de vannak úgynevezett szuperfertőző egyének, akik akár több tucat embernek is képesek átadni a vírust, anélkül, hogy tisztában lennének azzal, hogy ők fertőznek.
A megfertőzéstől számítva a tünetek jelentkezéséig terjedő ún. inkubációs időszak (lappangás) 2 és 14 nap között változhat, általában 5-6 nap. A betegek túlnyomó többsége, akiknél kifejlődtek tünetek, a fertőzéstől számított 12. nap előtt mutatta a tüneteket.

A vírus kimutatása (tesztelés)

Nagyon fontos lenne megtudni, hogy kik azok az egyének, akik már biztosan elkapták a fertőzést és kik azok, akik nem. Mivel hosszú a lappangási periódus, a fertőzött és egyben fertőző egyén karanténba helyezése a járvány terjedését akadályozza. Tesztelni! Tesztelni! Tesztelni! Vagyis minél több fertőző egyént felderíteni.
A vírus kimutatása lehetséges a garatváladékból, az ún. PCR technikával a vírust tudják kimutatni. Sajnos az első teszt nem mindig tudja kimutatni a fertőzést, ezért két mintavétellel lehet biztosabban megállapítani a vírus jelenlétét vagy hiányát. A felszabadító vizsgálatok ugyanígy két tesztből állnak.
Van egy másik tesztelési eljárás, amelyik vérből azt mutatja ki, hogy az illető rendelkezik-e vírusellenes ellenanyaggal, vagyis átesett-e a fertőzésen. Ez az ujjbegyből vett vérből végzett gyorsteszt.
Kit lenne jó tesztelni?
Minél több embert. A betegségi tüneteket mutatókat, kontaktokat biztosan. A fertőzési lánc megszakítása a cél. Kisebb közösségeket, amelynek tagjai össze vannak zárva. Pl. idősotthonban, ha fertőzött van, az összes ember leszűrése kívánatos.
Egészségügyi dolgozókat, rendszeresen. Olyan munkahelyek dolgozóit, akik csoportos munkát végeznek vagy emberekkel kell foglalkozniuk.

Mi a mi teendőnk és a felelősségünk?

A teendőnk, hogy komolyan vegyük a járványt és megtegyük azokat a minimálisan elvárható intézkedéseket a saját környezetünkben, amelyekkel a magunk és mások egészségét a legjobban tudjuk védeni.
Maradjunk otthon, amikor csak tehetjük!
Ha munkánk miatt home office-ba kényszerültünk, fogjuk fel pozitívumként és tartsuk be, hogy csak minimális mértékben hagyjuk el otthonunkat, akkor, ha nagyon szükséges (élelmiszerbolt, gyógyszertár felkeresése). Én azt a stratégiát folytatom, hogy a boltban megpróbálok 7-8 napra bevásárolni, és így nem érzem szükségét, hogy boltba menjek nap mint nap.
Ha mégis el kell hagynunk a lakást, tartsuk szem előtt azokat az alapvető szabályokat, melyek a járvány fékezését és a megelőzést, valamint a saját egészségünk megóvását célozzák.
Aki biztosan tudja magáról, hogy pozitív koronavírusra, maradjon otthon legalább 14 napig, tartson önkéntes karantént. Ez erkölcsi kötelessége és felelőssége másokkal szemben.

Szájkendő:
Ki hordjon? Kinek nem kell hordani? Hasznos-e?
Mivel a vírus cseppfertőzés útján terjed, a szájkendő viselése mindenki számára hasznos lehet. Én ajánlom. Én hordok.
Gondoljuk át!
Ha fertőzött vagyok, de nem tudok róla, mert nincs tünetem, akkor a szájkendő viselésével csökkentem az esélyét, hogy másokat megfertőzzek.
Ha fertőzött vagyok és tudom is, akkor nem kérdés, hogy viselem a maszkot és igyekszem nem menni sehová.
Ha nem vagyok fertőző, de félek, hogy más ember, aki fertőz, nem visel maszkot, akkor a maszk viselése véd engem attól, hogy direkt módon megfertőződjek, illetve, hogy a kezemmel az arcomhoz érjek.
Tehát ha mindenki visel maszkot, minimalizáljuk a direkt cseppfertőzéssel való terjedés esélyét.

Kesztyű: az egyszer használatos gumikesztyű viselése véd a tárgyak közvetlen érintésétől, ami szintén azt célozza, hogy piszkos kézzel ne nyúljunk arcunkhoz, szemünkhöz. Természetesen a kesztyűs kezünkkel se érintsük arcunkat.

Adott esetben szemüveg, napszemüveg viselése sem elvetendő ötlet.

Tartsunk embertársainktól legalább 2 méter távolságot beszélgetés, sorban állás stb. közben.

Amikor hazaérkezünk, első dolgunk legyen a szappanos kézmosás, alaposan, kb. 20 másodpercig.
A bőrünk természetes védelmet nyújt számunkra, ezen keresztül nem tud a vírus áthatolni. Hogy fertőzni tudjon, nyálkahártyára kell jutnia, ilyen például a kötőhártya a szemben vagy a száj- és orrnyálkahártya. Ezért nagyon fontos, hogy ne adjunk esélyt a vírusnak oda eljutni.
Nem mondom, hogy könnyű figyelemmel kísérni, ellenőrzés alatt tartani, hogy mikor mihez érjünk, mekkora távolságra legyünk egymástól és mit fogjunk meg melyik kezünkkel, és az lehet-e fertőzött és így tovább. A fontos az alapelv.
Gyakori kézmosás! Maszk viselése! Otthonunkban gyakori fertőtlenítés, a kilincsek, mosdó, WC stb. tisztán tartása. Ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, orrunkhoz, szánkhoz.
A zsebkendőt egyszer használjuk, majd dobjuk el. Ne a kezünkbe és a levegőbe tüsszentsünk, hanem zsebkendőbe vagy a könyökhajlatba, így tudjuk a légúti váladék levegőbe jutását legjobban megakadályozni.
Kis odafigyelés, nagy haszon!

A populáció átfertőződését nem fogjuk tudni megakadályozni a járvány és a vírus tulajdonságainál fogva. Azt azonban el tudjuk érni a fenti szabályok betartásával, hogy a járvány dinamikáját lassítsuk. Ez esetben egyszerre kevés súlyos beteg lesz, esélyt adva az egészségügynek, hogy kapacitását ne kelljen felülteljesíteni (lásd Olaszország és Spanyolország). Ugyanakkor csökkenteni tudjuk az idős betegek veszélybe sodrását az odafigyeléssel.
Van-e esély arra, hogy a közeljövőben védőoltást állítsanak elő, illetve valamilyen gyógyszert fejlesszenek a vírusra?
Nemzetközileg sok kutatóintézetben, vakcinagyártó cégnél folynak kutatások és kísérletek, melyeknek célja védőoltás vagy valamilyen ellenszer előállítása.
Biztosan lesz előbb-utóbb védőoltás, de ez nem egyszerű folyamat és komoly kutatás, klinikai kipróbálás, tesztelés szükséges ahhoz, hogy biztonságos és hatásos, megbízható védettséget adó védőoltás legyen elérhető. Ígéretes kísérletek folynak, 1-2 év biztosan szükséges az eredményhez. Ugyanakkor zajlanak olyan vizsgálatok, melyek ígéretesek a specifikus vírusellenes ellenanyag előállítását illetően.
Tesztelnek olyan gyógyszereket, melyek más betegségcsoportokban használatosak, de koronavírus-fertőzésben is kedvezőnek találták hatásukat. Ilyen például a maláriaellenes gyógyszerek egy csoportja, vagy a HIV fertőzésben használt vírusellenes gyógyszerek kombinációja.
Azt kell felmérnünk, hogy most mivel állunk szemben, és milyen eszközök vannak a kezünkben. Ezeket az eszközöket, a felelősségünket, a fegyelmezettségünket és a tudatosságunkat tudjuk használni. Higgyék el, ezzel sokat tehetünk!


Dr. Vértesi Gabriella

Dr. Vértesi Gabriella

Az orvosi egyetem elvégzése után gyermekgyógyászként kezdtem dolgozni,  gyermekgyógyászatból szereztem első szakképesítésemet, majd klinikai immunológiai és haematológiai szakvizsgákat tettem. 20 évig kórházi osztályon dolgoztam, csontvelő-transzplantációt végeztem onkohaematológiai betegeknél, majd  főleg immunológiai és haematológiai szakellátást folytattam. Egy speciális vesepótló kezelés bevezetésével foglalkozom több mint 10 éve.

A gyógyításban a holisztikus szemléletet vallom, vagyis nemcsak  a betegséget, hanem az egész embert gyógyítom. Tapasztalatom szerint sokszor a betegség eredete egészen más, mint gondolnánk, és a megoldást sem csupán a gyógyszeres kezelésben kell keresni. Szeretem a betegeket, az embereket bevonni a terápiába, és megtanítani őket a problémájuk felismerésére és kezelésére, a saját felelősségük meghatározására a gyógyulásban. Az egyszerű betegségek is hatékonyabban gyógyulnak, ha a beteg tisztában van velük és a teendőkkel. Szeretek segíteni.

Szeretném, ha ezzel a rovattal hozzájárulnék orvosi kérdések tisztábban látásához, megértéséhez, ha az általam leírt információk, tanácsok könnyítenék az életmódbeli változtatásokat. Arra szeretném sarkallni az olvasót, hogy foglalkozzon az egészségével, önmagával, a lelkével, az életmódjával- és ha felismeri a változás szükségét és a változtatás módját, akkor legyen aktív a megvalósításban.