Kötőhártya-gyulladás

A kötőhártya-gyulladás kiváltó okai és kezelésének módjai

A kötőhártya-gyulladás egy gyakori állapot, részben azért, mert nagyon sokféle ok állhat a hátterében. Milyen tünetek utalnak a betegségre, milyen típusai ismertek, és hogyan lehet kezelni a szemgyulladást?

A kötőhártya-gyulladás tünetei, okai és típusai

A kötőhártya-gyulladás, latin nevén conjunctivitis, a kötőhártya fertőzése vagy duzzanata. A kötőhártya egy vékony, átlátszó hártya a szemhéj belső felszínén, és a szem fehér részét borítja. A szem váladékozása lehet akut, illetve krónikus is, ha a panaszok hosszú távon, 4 héten túl is fennmaradnak.

A kötőhártya-gyulladás jelei

A kötőhártya-gyulladásnak számos gyakori tünete van, amelyek a szem egyéb gyulladásos betegségeinél is előfordulhatnak. A leggyakoribb tünetek közé tartoznak:

• Vörösség a szemfehérjén vagy a szemhéj belső felületén
• Váladékozó szem (A váladék általában sűrűbb, mint a normál könny. Lehet sárgás, zöldes vagy fehér nyúlós váladék a szemben, ami csipás szemet, illetve a szempillákon vagy a szemhéjakon kéregképződést is okozhat.)
• Idegentest érzése a szemben
• Szemszárazság vagy könnyezés
• Viszkető vagy irritált szem
• Égő szemek
• Homályos látás, ami jön és megy
• Fényérzékenység
• Duzzadt szemhéjak
• Fájdalom vagy kellemetlen érzés a szemben

A szem kötőhártya-gyulladás típusai és okai

Általánosságban három fő típust különböztethetünk meg:

• a fertőző,
• az allergiás, valamint
• a kémiai/vegyi

szemhártyagyulladás.

Fertőző kötőhártya-gyulladás

A fertőző változatának négy altípusa ismert: vírusos, bakteriális, gombás és parazitás. A vírusos és bakteriális kötőhártya-gyulladás rendkívül gyakori, a gombás és parazitás megbetegedések viszont ritkák.

• Vírusos kötőhártya-gyulladás

A vírusok az akut kötőhártya-gyulladás leggyakoribb okozói, ezen belül is az adenovírusok állnak többnyire a háttérben, amelyek a megfázáshoz vagy az influenzához hasonló felső légúti fertőzésekért felelősek.

Sok más vírus is okozhat gyulladást, például
– a kanyaró vagy a mumpsz;
– a szemherpesz különböző fajtáit okozó vírusok;
– illetve ritka esetekben a SARS-CoV-2 vírus, a COVID-19 kórokozója.

• Bakteriális kötőhártya-gyulladás

A bakteriális kötőhártya-gyulladást többnyire staphylococcus vagy streptococcus baktériumok okozzák. Ezek a baktériumtörzsek gyakrabban fertőzik meg a gyermekeket, mint a felnőtteket. Ez a típus általában az egyik szemet fertőzi meg, de mindkét szemen is megjelenhet. Jellemző tünete a sárga váladék a szemben, amit ha antibiotikus szemcseppekkel vagy kenőccsel kezelnek, gyorsan elmúlik.

Allergiás kötőhártya-gyulladás

Az allergiás változat akkor fordulhat elő, ha a levegőben lévő allergének, például a poratka, a macskaszőr vagy a pollenek a szembe jutnak. Gyakran fordul elő allergiás betegségekben, például szénanáthában vagy asztmában szenvedő embereknél. A könnyezés, a viszketés és a szem vörössége hirtelen, szezonálisan vagy egész évben is jelentkezhet, amit még viszketés, orrfolyás és tüsszögés is kísérhet.

Kémiai/vegyi kötőhártya-gyulladás

A szemek kivörösödését, viszketését más irritáló anyagok is kiválthatják, például többek között a klór a medencékben vagy a légszennyezés.

Kötőhártya-gyulladás gyerekeknél

A sárga váladék a baba szemében újszülöttkori kötőhártya-gyulladásra utalhat, amit bakteriális vagy vírusos fertőzés, elzáródott könnycsatorna vagy a születéskor adott helyi gyógyszerek által kiváltott irritáció is okozhat. Gyakori kérdés, hogy a kötőhártya-gyulladás meddig fertőz. A vírusos kötőhártya-gyulladás néhány napig fertőző, míg a bakteriális kötőhártya-gyulladásban szenvedő gyermekeket csak az orvos által javasolt időpontban szabad közösségbe engedni, miután a váladékozás megszűnt.

A kötőhártya-gyulladás kezelése

Kötőhártya-gyulladásra hagyományosan a szemcseppek és a műkönnyek jelentenek némi enyhülést.

• A bakteriális kötőhártya-gyulladást antibiotikumokkal (szemcseppek, kötőhártyazsákba juttatott kenőcsök, illetve tabletták) kezelik.
• A vírusos kötőhártya-gyulladás nem igényel külön kezelést, kivéve, ha a kórokozó herpes simplex, bárányhimlő, övsömör vagy nemi úton terjedő fertőzés. Ezeknél a vírusfertőzéseknél vírusellenes gyógyszerekre van szükség, mert a kezeletlen betegség maradandó károsodást és látásvesztést okozhat.
• Allergiás kötőhártya-gyulladásnál az antihisztaminok segíthetnek.

A kötőhártya-gyulladás kezelése házilag gyógynövényekkel

A szem gyulladásos betegségei esetében, például az árpánál, jégárpánál vagy a szaruhártya herpesznél a gyulladt szemre a diófalevél teát vagy a Kamillás teakeveréket (Gyulladás csökkentésére) ajánljuk külső lemosásra, borogatásra felnőtteknél, ami a gyulladt kötőhártyánál is segíthet. Por-, pollen- vagy állatszőr-allergia esetén a Lándzsás útifüves teakeveréket (Allergia tea) érdemes alkalmazni.

A kötőhártya-gyulladás gyógyulási ideje enyhe bakteriális fertőzések esetén kezelés nélkül 2-5 naptól akár 2 hétig is eltarthat, míg vírusfertőzésnél többnyire 7-14 nap, de akár 3 hétre is szükség lehet a teljes felépüléshez. Gyermekeknél, ha szeretnénk egy kicsit az immunrendszert erősíteni, 2 éves kortól napi egy csésze mezei kakukkfű vagy fürtös menta teát javaslunk, 3 éves kortól pedig az immunerősítő Mezei kakukkfüves teakeverék (Immunerősítő tea) is adható a kicsiknek.