Allergia, ételintolerancia és diabétesz? Cukorbeteg étrend még egy kis csavarral…
A diabétesz a legelterjedtebb anyagcserezavar, a már diagnosztizált esetek száma mintegy nyolcszázezer. További százezrek folytatnak csökkentett szénhidráttartalmú étrendet akár csökkent inzulinérzékenység, károsodott glükóztolerancia (prediabétesz állapot), akár fogyni vágyás miatt. Azaz több mint egymillió embernek kell odafigyelnie az elfogyasztott szénhidrát mennyiségére, típusára, napi eloszlására és a glikémiás terhelésre, mely utóbbi egy adott étkezés vércukorszintemelő hatását jellemzi.
Táplálkozzunk változatosan!
Dietetikusként a cukorbetegeknek mindig elmondunk néhány alapszabályt: a hozzáadott cukrot tartalmazó ételek, cukrozott folyadékok, finomított szénhidrátok kerülése a sikeres vércukorkontroll feltétele. A kiegyensúlyozott étrendben szerepelnek az élelmi rostban gazdag teljes kiőrlésű pékáruk, zöldségek-gyümölcsök, értékes fehérjeforrásként a hús, a tojás, a tejtermékek, a telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olajok, olajos magvak, elegendő víz. Az étrend betartása a tudatos vásárlás mellett folyamatos odafigyelést és önfegyelmet igényel, hiszen élethosszig tartó életmódváltásra van szükség a szövődmények megelőzéséhez, a betegség sikeres kezeléséhez.
Cukorbetegség „extrákkal”
De hogyan tartsa az étrendet, hogy étkezzen változatosan, aki allergiás vagy érzékeny bizonyos élelmiszerekre? Milyen pékárut válasszon a gluténérzékeny cukorbeteg? Mit fogyasszon tejtermék helyett a laktózintoleranciában szenvedő diabéteszes?
Ezek a kérdések több ezer cukorbeteg életét nehezíthetik, hiszen az ételallergia egyre gyakoribb: korcsoporttól függően 2-8% az előfordulás aránya. Nő a valódi cöliákiás (gluténérzékeny) betegek száma: náluk a gluténtartalmú gabonafélék akár minimális fogyasztása egészségkárosító hatású.
Több tipikus esete van a kétféle problémakör „társulásának”: a komplex endokrin kórképpel leírható inzulinrezisztencia gyakran jár együtt többféle ételérzékenységgel. Az autoimmun, 1-es típusú cukorbetegeknél gyakoribb lehet a tejfehérje- és gluténérzékenység.
Ételallergia, ételintolerancia – mi is a különbség?
Az ételallergia hátterében mindig kóros immunfolyamat áll, leggyakoribb allergének a tojás, tehéntej, földimogyoró, hal és olajos magvak. A lakosság legalább egyharmada él valamely ételintoleranciával, amelyet nem jellemez immunreakció, de a kellemetlen emésztőszervi tünetek vagy épp bőrpanaszok megkeserítik az érintettek életét. A laktózintoleránsoknál a lebontatlan tejcukor okoz puffadást, hasmenést, sokan érzékenyek az érett sajtokra, csokoládéra, különféle olajos magvakra, szójababra, füstölt árukra. Újonnan leírt jelenség a nem cöliákiás gluténérzékenység, amelyben fejfájást, vérszegénységet, ízületi és bőrpanaszokat okozhat a gluténtartalmú (azaz normál) étrend.
Nézzük cukorbeteg szemmel a két leggyakoribb „mentességet”: a tej/laktózmentes és gluténmentes étrendet!
Laktózmentes tejtermékek és helyettesítő élelmiszerek
A laktózmentes tejtermékek, illetve tejtermékekhez adható laktáz enzim készítmények lehetővé teszik ezen termékkör fogyasztását a laktózérzékenyek számára is. A cukorbetegek számára fontos információ, hogy az ízükben is édeskés laktózmentes tejtermékekben a tejcukor – lebontva – benne marad, sőt, ebben a formájában még jobban is emelheti a vércukorszintet!
A tejhelyettesítő termékek általában csonthéjasokból (mandula, kókusz), rizsből, szójababból vagy gabonából (kamut búza, zab) készülnek. Az alapanyagok eltérő szénhidráttartalma miatt cukorbetegeknek jobb választást jelenthet a mandula, a kókusz, a szója. A gabonaalapúaknál különösen figyeljünk a beszámítandó szénhidráttartalomra, amely akár duplája is lehet a tejben található mennyiségnek. A termékeket gyakran ízesítik hozzáadott cukorral, ezt is érdemes figyelni az élelmiszercímkén. A tejszínt helyettesítő növényi krémek általában alacsony szénhidráttartalmúak, sütésnél-főzésnél is jól használhatók.
Gluténmentes étrend – indokkal vagy meggyőződésből
A valódi cöliákiásoknál nagyságrendekkel többen követnek gluténmentes vagy szimplán búzalisztmentes étrendet, akár valós érzékenység, akár meggyőződés miatt. A gluténmentes „divathullámnak” köszönhetően egyre többféle gluténmentes liszt, pékáru, kekszféle, tészta alternatíva kapható. Ez azért szerencsés, mert a korábban elérhető termékek általában burgonya-, kukorica-, rizslisztből vagy keményítőből készültek. Ezeknek még a búzalisztnél is magasabb a szénhidráttartalma és glikémiás indexe, így főleg a vércukorszintet gyorsan emelő kínálatból választhattak csak a cöliákiás cukorbetegek. A modern alternatívák általában olajos magvak (mandula, dió, mák, lenmag, szezámmag) teljes vagy zsírtalanított őrleményéből készülnek, de kapható gesztenyeliszt, kölesliszt vagy épp amarántliszt is. Ezek többnyire magas rosttartalmúak, szénhidráttartalmuk akár jelentősen alacsonyabb a hagyományos liszteknél, így változatos alapanyagai lehetnek a cukorbeteg étrendnek.
Nehéz eligazodni a sok termék között, de két dolgot érdemes megjegyezni.
A keményítők tiszta szénhidrátok, így hiába gluténmentesek, gyorsan emelhetik a vércukorszintet.
Éljünk a színesedő élelmiszerválaszték adta lehetőségekkel, de legyünk tudatosak: mindig ellenőrizzük a tápértékjelölést! A szénhidráttartalom, a rosttartalom hasznos információ a cukorbetegeknek, túlsúly esetén az energiatartalom is iránymutató érték.
Soltész Erzsébet dietetikus
A Györgytea külsős szakírója – maga is cukorbeteg érintettként – vállalati egészségfejlesztési programok, előadások, workshopok során igyekszik átadni a cukorbetegséggel, és a kiegyensúlyozott táplálkozással kapcsolatos ismereteit. Jelenleg két magánegészségügyi intézetben várja egyéni dietetikai tanácsadásra a hozzá fordulókat.
Fő érdeklődési területe a kiegyensúlyozott táplálkozás és az emésztőrendszeri mikrobiom szerepe a krónikus betegségek megelőzésében. A rosttudatos táplálkozásról szóló, dietetikus szerzőtársával írt könyve 2020-ban jelent meg A rost jó! címmel. Rendszeresen kérik fel szakértőnek a cukorbetegséggel és a rosttudatos táplálkozással kapcsolatos cikkek, szakmai anyagok kapcsán.