Mezei katáng (Cichorium intybus)

A mezei katáng másik neve vadcikória. Amikor sokan itták a cikóriakávét, nagyon kevés volt az epe- és májbeteg ember, mert májat, vesét, lépet tisztít. A felesleges epét és vizet elhajtja. Epe- és májproblémáknál három hetes kúra javasolt, ahol az első héten minden nap, a második héten minden másnap, és a harmadik héten minden harmadik nap kell egy csésze teát inni reggel éhgyomorra. Székrekedésre is használható. Rendszeres használatával normális székletürítés biztosítható. Fogyasztó hatása is van, mivel elősegíti a bélműködést és nem engedi, hogy az elfogyasztott étel mind felszívódjon és lerakódjon a szervezetünkben, ezért fogyasztó teakeverékben is alkalmazzuk. 2-3 perces főzéssel kell elkészíteni.

Botanikai leírás

A mezei katáng Eurázsiában, a Mediterráneumban honos, hazánkban gyakori előfordulású évelő növény. A fészekvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozik. Függőleges rövid gyöktörzse orsógyökérben folytatódik. Elágazó szára 50-150 cm magas. Tőlevelei kacúrosak, öblösen hasogatottak, olykor majdnem ép szélűek. Szárlevelei tojásdadok vagy lándzsásak, alapi részükön gyakran szélesedők. A virágok egyenként vagy kettesével nyílnak, a felső levelek hónaljából fejlődnek, színük kék, ritkábban fehér vagy rózsaszínű. A növény tejnedvet tartalmaz.Egyik kultúrváltozatát (cultivar. sativum) gyökeréért termesztik, a pótkávé nyersanyagát adja. A levélcikória (cultivar. sativum) és az endivia (Cichorium endivia L.) salátaként termesztett növény.

Gyűjtése

Virágzáskor, júliustól szeptemberig gyűjtjük a hajtás felső, maximum 40 cm-es részét, hozzá a tőleveleket is (Cichorii herba). Késő ősszel gyűjtjük gyökereit (Cichorii radix). A föld feletti elszáradt részei (kóró) jól jelzik a növény helyét.3 kg gyökérből, 6 kg friss herbából kapunk 1 kg száraz drogot.

Hatóanyag

A föld feletti részek többek között szeszkviterpén laktonokat, cikóriasavat, flavonoidokat, a gyökér főként inulint tartalmaz.

Története

Már az egyiptomi Ebers-tekercsek is említik a katángot, mint gyógynövényt. Dioszkoridész gyomorerősítésre ajánlotta. Plinius frissítő hatásúnak, Szent Hildegard emésztésjavítónak tudta. A régiek mind egyetértettek abban, hogy étvágyjavító, emésztést könnyítő, epehajtó, vízhajtó és tisztító hatása van – és ezek miatt használjuk ezt a növényt a mai napig is.