Születésnapi történet

Már régen nem tudok semmit venni az édesapámnak a születésnapjára, mert tárgyakra már nincs és sohasem is volt szüksége. De ajándékot minden évben kap.

Néhány évvel ezelőtt történt, már egy ideje külföldön laktam, akkor éppen Portugáliában. Onnan egy évben csak 2-3 alkalommal jártam haza Magyarországra. Apám úgy tudta, a születésnapjára sem jövök. De azt gondoltam, meglepem vele, hogy személyesen köszöntöm majd fel. Biztos akartam lenni benne, hogy otthon találom, ezért felhívtam, és azt mondtam neki, a születésnapi ajándékát futár fogja vinni éppen a napján, nehogy elmenjen otthonról. Meg is ígérte, többször is a lelkére kötöttem, hogy maradjon otthon.

A születésnapon délután érkeztem a ház kapujához. Mikor meglátott, ezer érzelem futott át az arcán: a meglepetés, a kétely, hogy jól látja-e, a boldogság, a köszönet és az elismerés, hogy milyen jól „becsaptam”, még a szeme is könnybe lábadt örömében. Meg az enyém is.

– Én vagyok az ajándék, mondtam.
– De jó ajándék, a legjobb, válaszolta.

Ebben az évben nem tudok vele lenni. Majd telefonálunk, az unokái is felhívják, a dédunokái is elselypítik neki a telefonba, hogy „Boldog szülinapot Dédi!”, és biztos vagyok benne, önöktől is kap majd rengeteg szívből jövő üdvözletet.

Isten éltessen sokáig, drága Füvesember!

Szabó Gyuri bácsi és lánya Lopes-Szabó Zsuzsa


Lopes-Szabó ZsuzsaLopes-Szabó Zsuzsa fitoterapeuta,
gyógynövényszakértő