2022.04.19.
A 94 éves Gyuri bácsi mindennapjairól mesél lánya, Zsuzsa
Gyuri bácsi (bal oldalt) kisgyerekként
Mivel telnek napjai, amióta visszavonult?
Mióta visszavonult a közszerepléstől, csendesen telnek a napjai, különösen télen. Ez az időszak Bükkszentkereszten amúgy is ridegebb és hosszabb, mint az alacsonyabb vidékeken. Apám egyik kedves elfoglaltsága a madarak etetése. Hihetetlen mennyiségben és változatosságban látogatják a madarak a 3 nagy madáretetőt. Legtöbbjük cinke, annak minden fajtája, de van rigó, harkály, zöldike és erdei pinty is. Néhány éve vettem neki egy madárhatározót, azóta onnan böngészi ki, hogy milyen látogatója is van, ha nem ismerné, milyen fajta.
Minden este hosszasan beszélünk. Van, hogy felolvasok neki a telefonba, nagyon szereti a verseket. Ha érdekes cikkre bukkanok a gyógynövényekről, arról is beszámolok. A családot is gyakran hívja, hogy ne hiányozzanak neki annyira az unokák, a dédunokák.
Mesék a családi legendákról, gyermekkorról
Sokat faggatom a régi dolgokról, gyerekkoráról, emlékeiről. Fontosnak tartom a családi legendák életben tartását, van is pár ilyen, amiket a kicsiknek szokott mesélni.
Szerencsére ő is, a testvérei is jól emlékeznek boldog gyerekkorukra. A hat testvér olyan békében és szeretetben nőtt fel, hogy én, az egyke akár irigykedhetnék is, ha természetem volna.
Egyik húga, a keresztanyám mesélte, hogy anyjától tudja, azon napon, amikor apám született, fergeteges hóvihar tombolt, a bába alig tudott eljutni a kis házukhoz. Nem mérték akkoriban a csecsemőket, látták, hogy kicsi, satnya, vagy életerős, nagyobbacska jövevénnyel van dolguk. Apám normális súllyal születhetett, mert nincs róla családi fáma, hogy csenevész gyerek lett volna. Ifjúkori csínytevéseit már ő maga szokta mesélgetni, néha hátborzongató részletekkel – pl. hogy dobálóztak az utcabeli gyerekek a háború után visszamaradt kézigránátokkal.
Gyuri bácsi boldog és elégedett az elmúlt 94 évvel
Néha megkérdezem, de tudom, felesleges, mit tenne másképp, mikor visszatekint hosszú életére. Semmit, jön mindig a válasz. Minek bánkódni azon, amin nem lehet változtatni. Még mindig inkább előre szeret nézni: örömmel tölti el, hogy gyarapodik a vállalkozásunk, tervezi újabb erdélyi útját, alig várja, hogy az idő tavasziasra forduljon és mehessen a gyógynövény ültetvényét felmérni a téli károk után.
Boldog ember. Szép, teljes élet van mögötte, megkapta a Gondviseléstől azt is, amit nem kért: hírnevet és népszerűséget. De aminek legjobban örül, az az, hogy beteljesíthette feladatát: felrázta az embereket, ráébresztette őket, hogy az egészségük a legnagyobb kincs, amire nagyon kell vigyázniuk.
Isten éltessen Gyuri bácsi!
Lopes-Szabó Zsuzsa
fitoterapeuta, gyógynövényszakértő