2023.02.13.

Év gyógynövénye 2023: a vadgesztenye

A gesztenyékkel manapság leginkább csak karácsonyi vásárokban vagy iskolai gyűjtőakciók során találkozunk, azonban 2023-ban talán mégis több figyelem jut majd rájuk, mivel ebben az évben a Magyar Gyógyszertudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya az év gyógynövényének a közönséges vadgesztenyét (Aesculus hippocastanum) választotta! 

Az MGYT elsőként 2013-ban választotta meg az „év gyógynövényét”, mely címet akkor a boldogasszony tövisének is nevezett máriatövis nyerte el. A kezdeményezés célja, hogy évről évre újabb gyógynövény kerüljön reflektorfénybe, miáltal felhasználási lehetőségei, növénytani jellegzetességei széles kör számára válhatnak ismertté.

Azonban hamar tegyünk is rendet a gesztenyék környékén… Bár a népnyelv a „szelíd” és a „vad” fajtát is egyaránt gesztenyének hívja, rendszertani szempontból előbbi a bükkfafélékhez, utóbbi a szappanfafélék családjába tartozik. Növénytani szempontból tehát két teljesen eltérő fajról beszélünk, és a fákat tüzetesebben megvizsgálva a névbéli hasonlóság ellenére valóban elég markáns különbségeket találunk közöttük, ráadásul termésük felhasználási területei is egészen eltérőek.

Bár a helyenként édesnek is nevezett szelídgesztenye őshonos a Kárpát-medencében, jelentősebb termőterületei ma már inkább csak az Alpokalján és a Dunakanyar vidékein (Nagymaros környékén) találhatók. A szeptember vége felé érő, szúrós külső burokkal rendelkező terméseket leginkább a konyhában hasznosították. Az aszalva, szárítva, vagy éppen füstölve tartósított termések hosszú hónapokon keresztül könnyen tárolhatók, sokféle módon készíthetünk belőle ételt.

Jóval kevesebben tudják, hogy a szelídgesztenyének is van gyógyhatása: a kora tavasszal gyűjtött lombleveleit a népi gyógyászatban köhögéscsillapításra, hörghurut gyógyítására is használták. Csersavtartalmának köszönhető összehúzó hatása miatt különféle haj- és fejbőrápolási kozmetikumok alapanyagát is jelenti.

A vadgesztenye az év gyógynövénye 2023

A „gesztenye” szó a legtöbb ember számára azonban mégis talán inkább az idén reflektorfénybe kerülő vadgesztenyét jelenti. A fát annak nagyméretű, felálló virágzata miatt a népnyelv sok helyen bokrétafának is nevezi. Szeptember végén, októberben gyűjthető termése számos költőt és írót is megihletett: Kipp-Kopp meséje generációk számára hozta közelebb a gesztenyék különleges világát…

A gyógyászatban elsősorban a növény hatalmasra nőtt, tüskés burokba zárt magját használják, de akár kérgét és levelét is gyűjthetjük. A gesztenyéből előállított készítményeket elsősorban visszeres problémák, trombózis esetén használhatjuk. A népi gyógyászatban bőrbajok kezelésére és az érfalak erősítésére is javasolják. Szaponintartalma miatt a vadgesztenye termését a ruhák mosása során is felhasználhatjuk. A mosódióhoz hasonlóan egészben, vagy felfőzve-összedarálva folyékony mosószerként alkalmazzuk.

A vadgesztenyére sajnos komoly veszélyt jelent az utóbbi évtizedekben egyre jobban elszaporodó, Észak-Amerikából behurcolt vadgesztenyelevél-aknázómoly. Az apró méretű lepkeféle egyetlen tápnövénye a fehér virágú vadgesztenye. A levelekben áttelelő kártevő ellen ráadásul igen nehéz védekezni, mivel egy évben akár három alkalommal is rajzik.

Dr. Pottyondy Ákos